Mit kell tudni a bioelektromágneses rezgésekről?
Az elektromágneses hullámok
Életünket körbeveszik az elektromágneses rezgések, a rádió és tv hullámok, mikrohullámok, ultraibolya sugárzások… Az elmúlt évszázad tudósai és feltalálói sok, a hullámok mérésére, előállítására épülő találmánnyal lepték meg az embereket. Ma már a rezgésekkel továbbítunk hangot, képet, tv és rádióadást, vagy összeköttetésben állhatunk a föld különböző pontjai között.
Azt viszont kevesen tudják, hogy bizonyos elektromágneses hullámok kifejezetten jó hatással vannak az emberi szervezetre.
A hullámtan alkalmazása az orvostudomány és az egészségmegőrzésben a 21. század egyik izgalmas lehetősége. Már az elmúlt évszázadban is történtek jelentős előrelépések, így született meg a röntgen, az EKG a szív elektromos jelenségeinek vizsgálatára, az EEG-nek köszönhetően megismerkedtünk az agykéregben lejátszódó elektromos folyamatokkal.
Történeti áttekintés
Hosszú ideig tartott, amíg eljutott a tudomány addig, hogy az emberi szervezetet a maga bonyolultságában vizsgálhassa, információs rendszeréhez hozzáférjen. Az elmúlt századokban feltűntek olyan tudósok, mint Einthoven, Newton, Goldberger, Gurwitsch, Tesla, Rife, Pressman, Voll, Marino, Becker, Basett, Popp és más jól, vagy kevésbé ismert feltalálók azon munkálkodtak, hogy megértsék és munkásságuk által mi is megérthessük a szervezetünkben zajló folyamatokat. Ténykedésük alatt létrejött egy újfajta orvosi gondolkodás. Fordulópont volt a múltszázad ötvenes éveiben Dr. Voll munkássága és felfedezése. Ő volt az a német orvos, aki leképezte a hagyományos kínai orvoslás energetikai rendszerét a biofizika nyelvére és ezzel új fejezetet nyitott az orvoslásban.
Világunkat a rezonanciák és a rezgések határozzák meg. Ezek nélkül nincs élet, se ember, se állat, de még a növények sem élhetnek nélküle. Ha az élet rezgések nélkül nem lehetséges, akkor jelen kell lenniük a szervezeten belül is. Minden sejtnek, minden szervnek megvan a saját rezgés mintája. Ez nem jelent mást, mint azt, ahogy minden élőlény elektromágneses rezgések komplex rendszerének a része.
A szervezet
Testünket parányi részecskék tömkelege alkotja. Ezek egymással rezgésben vannak és hullámokként jelennek meg, amelyek az emberen átáramlanak. Ebben az összefüggésben beszélhetünk elektromágneses testről is. Már a ’30-as években olyan kvantumfizikusok, mint Albert Einstein és Werner Heisenberg arra a felismerésre jutottak, hogy az anyag két formában nyilvánul meg: egyrészt elektromágneses részecskékben, másrészt elektromágneses hullámokban. Ez a tan az addig létező világképet felborította.
Az ember tehát egy olyan rendszerbe van integrálva, ami elektromágneses rezgésekből áll. Ahogyan azt Max Planck mondta: „Az anyag nem magától való. Minden egyes anyag csak egy erő által keletkezik és létezik, amely az atomi részecskéket rezgésbe hozza és azokat az atom legapróbb Naprendszereként tartja össze.”
Az elektromágneses test – másként, mint a fizikai test – az emberi érzékszervek számára nem látható. Ugyanúgy viselkedik, mint a rádió-, tv hullámok, amelyek szintén nem észlelhetőek. Ellentétben a fizikai testtel, amelyben minden meghatározott kiterjedéssel és pontosan meghatározott körvonalakkal rendelkezik, az elektromágneses testben nincsenek konkrét körvonalak. Biofizikai hullámokból áll, amelyek szüntelen és hihetetlen sebességgel a test sejtjeiben és azok között információkat cserél ki. Korábban úgy vélték, hogy a test egyes szervrendszerei információs utakkal vannak összekötve, amelyek mind a testnedveket, mind az idegrendszert érintik.
Ma már tudjuk, hogy a szervek, szövetek és sejtek rezgések által kommunikálnak, amelyek fénysebességgel szaporodnak. Csak így magyarázható, hogy az élő test a sejtek lebontását és felépítését egyensúlyban tudja tartani. Másodpercenként 7-10 millió sejtet kell a szervezetünkben megújítani és minden másodperben 30 billiárd biokémiai reakció megy végbe testünkben. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, az idegszálak ingerületvezető rendszere és a testnedvek túlságosan lassúak lennének. Tudatos és tudattalan érzékelésünk, minden anyagcsere folyamat, a hő- és vízháztartás szabályozása – csak, hogy néhányat említsünk – egy elektromágneses információs rendszertől függnek. Ebben a rendszerben először az információ szükségeltetik, csak azután lehetséges a biokémiai reakció.
Csak jól működő információ áramlás esetén vagyunk egészségesek. Amennyiben a belső kommunikációs rendszerre rezgési blokkok hatnak, akkor diszharmonikus és megbetegítő rezgésminták keletkeznek. Ilyesfajta „kisiklások” mindig előfordulnak. Ameddig a test abban a helyzetben van, hogy öngyógyító folyamataival szabályzón hasson, addig az ember egészsége megkérdőjelezhetetlen. Csak ha már nem működik az önszabályzó mechanizmus, akkor fejlődhetnek ki ezekből a zavarokból betegségek.
Ilyenkor az emberi szervezetnek szüksége van egy kívülről jövő lökésre; pl. bioelektromágneses rezgések által. A rezgések belső rendszerének mindig új, harmonikus impulzusokat kell a testre vinnie ahhoz, lendületbe jöjjön és abban is maradjon.
Ezt szolgálhatja a rezgésterápiák számtalan változata.
Sipkovits Gizella – közgazdász, természetgyógyász
